A türelem nyugodt várakozás: az a képesség, hogy hosszú ideig nyugodtan várakozik az ember, és a késlekedés sem teszi ingerültté. Kitartó szándék: folyamatos törekvés az eredeti cél elérésére annak ellenére, hogy az eddigi megoldások nem működtek. Önuralom: az a képesség, hogy valaki elviseli a fájdalmat vagy kellemetlenséget a nyugalma elvesztése, vagy akár panasz nélkül.
A ma emberére nagyon is jellemző a türelmetlenség. Legyen szó sorban állásról vagy vágyak beteljesüléséről, vagy éppen arról, hogy valakire vár. Mindent azonnal szeretne.
Így szólt az ÚR Abrámhoz látomásban: Ne félj, Abrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.
1 Mózes 15,1-6
De Abrám ezt mondta: Ó, Uram, URam! Mit adhatsz nekem, hiszen gyermektelen vagyok, és házamat a damaszkuszi Elíézer örökli. Nem adtál nekem utódot – mondta Abrám –, ezért egy házamnál született szolga lesz az örökösöm. Ám ekkor így szólt hozzá az ÚR: Nem ő lesz az örökösöd, hanem az lesz az örökösöd, aki tőled fog származni. Majd kivezette az ÚR, és azt mondta: Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Ennyi utódod lesz! – mondta. Abrám hitt az ÚRnak, és ő ezt számította be neki igazságul.
Ábrahám ígéretet kapott Istentől, és ő elhitte azt. Hosszú évek alatt csak várt. Várta, hogy beteljesüljön az ígéret.
A türelem abban mutatkozik meg, hogyan viselkedik az ember akkor, amikor várakozik. Tud nyugodt maradni, kitartani, panasz nélkül elviselni a helyzetet akkor is, ha nagyon nehéz? Vagy nyugtalan, feszül, stresszes?
Gondold át!
Mi volt az az életedben, amire nagyon sokat vártál?
Hogyan telt a várakozásod? Mennyire tudtál türelmes lenni?
Tedd meg!
Türelmesen és figyelmesen hallgassd meg azt, aki hozzád beszél!
Tanuld meg!
„Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van.” Jakab 5,8
