„Ha tűzben jársz, nem égsz meg, a láng nem perzsel meg téged! Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráel Szentje, a te Szabadítód!” Ézsaiás 43,2-3
Nehéz elképzeli azt, hogy a tűz nem perzsel meg és nem éget meg. Hiszen valamilyen módon biztosan megégettük már magunkat: egy forró vasaló, egy gáztűzhely, egy nyári sütögetés alkalmával… és mennyi módon éreztük már a tűz forróságát a bőrünkön.
Dániel történetében viszont azt láthatjuk, hogy a három barátjának semmi baja nem lett, amikor a király bedobatta őket a tüzes kemencébe. (Dániel könyve 3. rész). Még csak a hajuk szála sem perzselődött meg és füst szaguk sem lett. Miért? Mert bíztak Istenben és készek voltak bármire Istenért. Azt mondták: Van nekünk Istenünk, aki ki tud minket szabadítani a tüzes kemencéből. De ha nem tenné is, mi akkor is Őt szolgáljuk.
Isten a hűségüket és a bizalmukat úgy „jutalmazta”, hogy megvédte őket a tűzben.
De nemcsak fizikailag érezhetjük a tűz égető forróságát.
Érezted már azt, hogy a szenvedés lángjai felemésztik a testedet, lelkedet?
Van, amikor azt érezzük, mintha tűzként porrá égetné a lelkünket a sok fájdalom, szenvedés, várakozás … és azt gondoljuk, nem bírjuk tovább.
Isten ezt másként látja.
„Megtisztítom őket, ahogyan az ezüstöt tisztítják, megpróbálom őket, ahogyan az aranyat próbálják. Ő segítségül hívja nevemet, én pedig meghallgatom őt.” (Zakariás 13,9)
Isten a tüzet arra használja, hogy kiégessen belőled minden felesleges dolgot, minden piszkot, minden bűnt. A múlt vagy a jelen felesleges dolgait.
Azt szeretné, hogy hűséges maradj Őhozzá, bízz Benne és tedd meg, amit kér Tőled!
Ha most úgy érzed, hogy a szenvedés kohójában vagy, akkor fordulj oda bátran és bizalommal Istenhez és hidd el:
A láng nem perzsel meg téged és nem fogsz megégni, mert Isten veled van és ki fog szabadítani!
