„Felkerekedett, és elment apjához. Amikor pedig még távol volt, meglátta őt az apja, és megesett a szíve rajta. Odafutott, nyakába borult, és megcsókolta.”
Lukács 15,20
Ez a mondat a tékozló fiú példázatában van. /Lukács 15,11-32/. A fiú elkérte örökségét, elköltözött és eltékozolta minden vagyonát. Nem volt pénze, éhezett, nem nagyon volt munkája sem. Tudta, hogy apja házában még a szolgáknak is jobb sorsuk van, mint itt neki. Eldöntötte, hogy hazamegy és el is indult.
Az életben nagyon sok döntést kell meghozni. Vannak jó és rossz döntések. Van, ami jó irányba visz, és van, ami a céltól eltávolít.
A cél, amely felé tartani kell, Isten országa: a menyország. Ezt készítette el Isten mindenkinek.
A kérdés az: hol tart az életed? Merre tart? A cél felé igyekszel? Vagy esetleg teljesen másfelé járod a mindennapjaidat?
A tékozló fiú tudta, hogy nagyon távol van az atyai háztól. Nem érezte jól magát. Döntést hozott és elindult haza. Apja pedig várta és amikor meglátta, elébe futott.
A mennyei Atya téged is vár. Várja, hogy azon az úton haladj, ami a mennyei hazába vezet.
Nem tudod merre menj? Beszélj az Úrral mindennap és Ő megmutatja neked a helyes utat, amin járnod kell! Ő minden nap várja, hogy odamenj Hozzá. Ne késlekedj! Indulj el!
Lemondás!
Ne tegyél kerülő utakat!
Ne várakoztass másokat!
Jó tett!
Menj és látogass meg egy barátodat vagy rokonodat!
Ima!
Adj hálát Istennek, hogy Ő a mennyei Atyád, aki örök életet készített Neked a Fia által!
