„Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését.”
Róma 8,19
Ez a teremtett világ, már nem az, amit Isten a kezdetkor megalkotott.
Ő akkor, ott, mindent szépnek, jónak, tökéletesnek teremtett. Nem volt rossz, gonoszság, nem volt bűn, nem volt betegség, halál. ÉLET, öröm, békesség, szeretet volt az Éden kertben egészen addig, amíg az ember Istenre figyelt és hallgatott.
Amikor levette tekintetét az Úrról és a sátánra figyelt, elbukott. Attól a pillanattól kezdve minden megváltozott. Az ÉLETbe belépett a bűn, a gonoszság, a halál és minden rossz.
Azóta az ember nagyon sokszor az ellenkezőjét teszi annak, amit Isten mond.
Tönkre teszi a teremtett világot, bántja a másik embert, nem figyel az Úrra. Félelemmel, haraggal, gyűlölettel, kétségekkel, aggódással, hiánnyal van tele a szíve, lelke, élete.
Hiányzik valami, illetve Valaki az életéből. Megpróbálja mindenféle dologgal kitölteni: munka, pénz, család, kirándulás, autók, játék, tévé, internet, olvasás, vásárlás, barátok…
Egyik sem tölti be azt az űrt, ami ott tátong benne. Ideig – óráig talán igen, de hosszú távon nem adja meg azt, amire igazán szüksége van az embernek.
Pál azt mondja:
„A teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését.”
Akár tudatában vannak, akár nem, az Úrra van mindenkinek igazán szüksége!
Ahhoz, hogy ezt felismerjék, meglássák, megértsék, szükségük van olyan emberekre, mint Te is vagy. Aki ismeri az Urat, és el tudja mondani, hogy mennyire szereti az embert, mi mindent megtett érte. Aki tetteivel, szavaival, egész életével azt sugározza, hogy az Úr Jézus gyermeke.
Légy jelen a világban, a környezetedben élők között, hogy lássák rajtad, hogy Te nem a világot követed, hanem az Úr Jézust!
Mutass utat azoknak, akik sóvárogva várnak, vágynak Szeretetre, Békességre, Nyugalomra, Örömre!
Szükségük van Rád!
