„Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.”
Jelenések 4,11
Dicsőség. Egy kiváló tett, teljesítmény, kimagasló érdem eredménye. Tisztelet, hódolat, magasztalás. Sok ember vágyik erre. Sokan saját maguknak, érdemeiknek tulajdonítanak dicsőséget.
A Bibliából azonban megtudhatjuk, hogy a dicsőség elsősorban Istenre jellemző. Méltó arra, hogy Övé legyen a dicsőség. Ő alkotott mindent ebben a világban. Ő az, aki kész volt arra, hogy Fiát feláldozza az emberiségért. Te érted is! Ha szétnézel a teremtett világban, lásd meg, hogy Őt dicsőíti az egész természet.
Nézz szét magad körül! Mennyi mindened van? Kik vesznek körül? Mindent Istennek köszönhetsz! Légy hálás mindenért és dicsőítsd a mennyei Atyát!
Schvalm Rózsa
DICSŐSÉGED FELRAGYOG
Dicsőséged felragyog, Uram, minden hajnalon,
áradó fénye csillan a hajnali harmaton.
Ránk mosolyog felkelő nap arany sugarában,
átölel enyhe szellő lágy simogatásában.
Zengő énekkel dicsérnek az ég madarai,
hálásan integetnek feléd a fák lombjai.
Dicsérnek Téged tengerek fodros hullámai,
rohanó folyók zúgva habzó kék szalagjai.
Dicsérd ember, te is azt a nagy- nagy szeretetet,
amellyel védett, megtartott Teremtő Istened.
Nem hagyott el téged lázadó hűtlenségedben,
az Ő békejobbja szivárványhídján átível.
