„Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.” Lukács 12,48
Gyerekkorom óta ismerem a fenti Igét. Évtizedeken át azt gondoltam, ez engem nem érint. Nem rám vonatkozik. Hiszen én csak egy valaki vagyok a sok milliárd emberből!
Miért én lennék az, akire sokat bízott az Úr? Annyi hívő, keresztyén ember van még rajtam kívül. Nekem éppen elég az az egy…
Az elmúlt néhány évben kezdtem másképp érteni a fenti igét. Végig gondolva az életemet, az adottságaimat sokszor azt mondtam: Uram, túl sokat adtál nekem!
Volt olyan időszak is, amikor azt éreztem, nem használom ki mindazt, amit Istentől kaptam.
Igénk azt mondja: „Akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”
Nemcsak a képességeinkre /talentumainkra/ kell gondolni, hanem arra is, hány embert bízott ránk az Úr. Akiket ránk bízott, azokért felelősek vagyunk. Mégpedig azért, hogy megmutassuk az utat Jézushoz és segítsük a lelki életüket.
Tudod kiket bízott rád az Úr a családodban, a munkahelyeden, a barátaid között, a gyülekezetedben, akikért felelős vagy?
A másik dolog pedig, ha te már sokat vagy többet tudsz az Úrról, mert talán már régóta Vele jársz, akkor többet is vár el tőled a szavaid, a cselekedeteid, a viselkedésed kapcsán.
A legfontosabb, hogy Istenhez méltóan élj, hűségesen végezd a rád bízottak között a feladatod és használd az adottságaidat!
Ha úgy látod, hogy csak egyetlen egy ember, dolog van, amit rád bízott az Úr, akkor is hűségesen, alázatosan és engedelmesen tedd azt! Isten egyszer mindenkitől számonkéri, akár kevés, akár sok bízatott rád. Mindenkitől annyit kér számon, amennyit neki adott.
Milyen jó lesz majd, ha azt mondhatja, amikor ott állsz előtte:
„Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében!” Máté 25,21
Felelős vagy azért, ahogyan élsz!
Felelős vagy azokért, akiket Isten rád bízott!
Felelős vagy azért, hogyan használod a képességeidet!
