„Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni!” Zsolt. 118,8
Az ember társas lénynek lett teremtve. Isten azt akarta, hogy ne magányosan, egyedül élje az ember az életét, hanem tartozzon bele egy családba, baráti társaságba, munkahelyi, gyülekezeti közösségbe.
Olyan közösségbe, ahol figyelnek egymásra, ahol szamon tartják a másikat, ahol segítenek egymásnak, bátorítják, meghallgatják azt, akinek éppen arra van szüksége.
Így élünk. Számítunk másokra. Bízunk azokban, akik körülöttünk vannak és azt gondoljuk, amilyen fontosak ők nekünk, mi is ugyanolyan fontosak vagyunk nekik.
Azt mondja a zsoltáríró: „jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni!”
Emberekben reménykedni.
Abban bízol, hogy vannak emberek, akik döntéseikkel az ország javát akarják és ezáltal jobb lesz majd neked is.
Bízol vezetőkben, hogy bölcs és jó döntéseket hoznak.
Reménykedsz, hogy a munkahelyeden elismerik, megbecsülik a munkádat.
Bízol abban, hogy feltétel nélkül szeretnek; hogy melletted állnak, veled vannak, nemcsak lélekben.
Jó érzéssel tölt el, ha tudhatod, hogy meghallgatnak, megértenek, segítenek neked, amikor bajban vagy.
De mi van akkor, ha nem úgy történik, ahogyan remélted?!
„Jobb az Úrban bízni!”
Az emberekben csalódhatsz. De Istenben soha!
Ő azt ígérte, hogy veled lesz minden napon a világ végezetéig. Segít neked a bajban. Képes örömöt, bátorságot, erőt, békességet, szeretetet adni neked minden körülmények között.
Fordulj Hozzá bátran mindennap! Ő megígérte, hogy meghallgat, támogat és segít neked, és amit Isten megígér, azt be is teljesíti!
Bárhogyan is alakuljon az életed, egy biztos: Istenben megbízhatsz 1000 %-osan!
Ha emberek el is hagynak, Ő soha nem hagy el téged és soha nem hagy magadra!
Bízz benne!
Mert „jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni!”
