Mária pedig kint állt a sírnál, és sírt. Miközben sírt, behajolt a sírboltba, és két angyalt látott fehér ruhában ülni: az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ott, ahol Jézus teste feküdt. Azok így szóltak hozzá: Asszony, miért sírsz? Ő pedig azt válaszolta: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették. Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus áll ott, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. Jézus pedig azt kérdezte tőle: Asszony, miért sírsz? Kit keresel? Ő pedig azt gondolta, hogy a kertész az, és azt mondta neki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hova tetted, és én elviszem. Ekkor Jézus megszólította: Mária! Ő pedig megfordulva azt mondta neki héberül: Rabbóni (amely azt jelenti: Mester)! Jézus azt mondta neki: Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik, hogy felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. A magdalai Mária elment, hírül adta a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondta neki.
János 20,11-18
Mária Jézust keresi a sírnál, de nem találja. Talán te is szoktad keresni az Urat. Keresed a kérdéseiddel, bánatoddal, nehézségeiddel, problémáiddal. Várod, hogy halljad, megértsd a válaszait. De mégsem sikerül. Valami elhomályosítja előled. Pedig ott van, és mégsem veszed észre, nem ismered fel.
Mária sem ismerte fel, pedig ott állt előtte. A bánata, a könnyei annyira elhomályosították, hogy nem látta meg a választ a kérdéseire.
Mi az, ami miatt nem hallod, látod az Úr válaszait, tetteit az életedben?
Mikor az egek Mikor az egek beborulnak, és az élet is havat hoz ránk, és nem leljük Felé az utat, az ISTEN MAGA jön el hozzánk. Füle Lajos
Imádkozz azokért, akik fájdalmat hordoznak, gyászban vannak.
„Letöröl minden könnyet a szemükről.” Jelenések 21,4
